Miután elfogadta a kormány a 3 ezer milliárd forintot kitevő gigantikus budapesti agglomerációs vasúti stratégiát, az is megjelent a Magyar Közlönyben, hogy melyik 17 projekttel indul a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) 2021-es pályázati körének forrásaiért. Ezek fejlesztési összértéke idehaza több mint 430 milliárd forint és ezekre 110 milliárd forintnyi CEF-es uniós pénzt kér a kormány. A projektekből messze a legnagyobb volumenű a Déli Körvasút második üteme, amelyre 76,2 milliárd forintot kért a kormány.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alap jelenleg nyitva lévő kiírásában március végéig nyújthatnak be közlekedésfejlesztési projekteket a tagállamok. Magyarország a kormány döntése alapján két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához kér összesen 2,8 milliárd forint támogatást. A forrást a Budapest-Varsó nagysebességű vasút magyarországi szakasza és a Kelenföld-Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeire fordítaná - derül ki az
Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből.
A napokban megszületett az a kormánydöntés, amely szerint 16 milliárd forintnyi EU-s pénzhez 10 milliárd forintnyi magyar állami önrészt ad a kormány és így a Budapest-Hegyeshalom-Bécs vonalon 15 perccel gyorsabban érhetünk majd célt több jelentős infrastruktúra-fejlesztés nyomán.
Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.
Összesen 75,5 milliárd forintnyi uniós támogatás brüsszeli elnyerését célozza meg a kormány abban a friss kormányhatározatban, amely 11 vasút-, kikötő- és autópályák melletti kamionparkoló fejlesztést tartalmaz és amelyekből az első öt projektre 60,5 milliárdos EU-forrást kér.
Mintegy 215 millió euróval támogatja az Európai Bizottság a Lengyelországot Dániával és Norvégiával összekötő új gázvezeték munkálatait, amelynek megvalósulása a magyar gázellátás diverzifikálásához is hozzájárulhat.
Közel 50%-kal 42,3 milliárd euróra javasolja megemelni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretösszegét a mostani ciklusról 2021-2027 közöttre az Európai Bizottság és a szerkezetét is jelentősen átalakítja majd - derült ki a mai bejelentésekből. Három fő cél mentén írják majd ki közvetlenül Brüsszelben ezeket a pályázatokat: európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pénzt szerezni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság ma egy másik, 9,2 milliárd eurós keretösszegű Digitális Európa programra is javaslatot tett a 2021-2027-es költségvetésben.
Mindezeken felül a testület ma 15,2 milliárd eurós kerettel az InvestEU program létrehozását is bejelentette, amely "egy fedél alá hozza" majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást és egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, valamint kibővíti az európai beruházási terv modelljét is. A Bizottság 16 milliárd eurós keretösszeggel egy új űrprogramot is bejelentett, hogy az EU vezető szerepét meg lehessen erősíteni.
A kormány döntött az M15 autóút M1 autópálya és Rajka országhatár közötti szakaszának autópályává bővítéséhez szükséges forrásokról - derül ki a Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározatból.
Az EU tagállamai február 17-én jóváhagyták azt a bizottsági javaslatot, melynek értelmében 444 millió eurót ruháznak olyan kiemelt projektekbe, melyek célja az európai energiainfrastruktúra fejlesztése. Az úgynevezett Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottságának döntése alapján a nyertesek között 922 500 eurós maximális támogatással szerepel az FGSZ Földgázszállító Zrt. is. Bár a támogatás összege nem tekinthető jelentősnek, ugyanakkor fontos jelzés abból a szempontból, hogy a projekt uniós szinten is szem előtt van, és nem kizárt, hogy a későbbiekben nagyobb mértékben is részesülhet akár az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretéből is.
Aláírták ma Budapesten a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós uniós támogatási szerződését a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport miniszteri ülésén. A rangos eseményen részt vett két uniós biztos is, közülük Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztossal erre az eseményre időzítve exkluzív interjút készített a Portfolio ma délelőtt:
Bár az Európai Bizottság múlt pénteki javaslatában 16 magyarországi nagy közlekedésfejlesztési projektet javasolt támogatásra, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mai közleménye azt tartalmazza, hogy várhatóan 19 projektünk kaphat zöld utat a július eleji végső döntéskor. Ha ez valóban így lesz, akkor ezzel már most kitölthetjük a teljes, 7 évre járó 1,08 milliárd eurós tagállami keretünket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben, azaz a CEF-ben.
A Magyarországról benyújtott 1,2 milliárd euró értékű, 23 közlekedési projektet tartalmazó pályázatból az Európai Bizottság 16 projektet támogat 809,6 millió euró értékben, amelyek mintegy 287 milliárd forintot jelentenek - derül ki a brüsszeli testület mai bejelentéséből. A Bizottság pénteken hozta nyilvánosságra 195 közlekedési infrastruktúraprojekt listáját, amelyeket az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) keretében 6,7 milliárd euróval, közel 2100 milliárd forint támogat.
Az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében több mint 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá az új Duna-híd megépítésére a két Komárom összekötésére.
Magyarország a második körben huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira, és mivel ezek összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint, így jó eséllyel kimerül a Magyarország számára rendelkezésre álló keret - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményéből. Az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról, majd ezt követően az ősszel megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal. A tárca ígérete szerint erre a harmadik körre is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd.
A Magyarország által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira első körben benyújtott 17 közlekedésfejlesztési beruházás közül tizenkettőt javasol támogatásra az Európai Bizottság. A végleges projektlistáról júliusban hoz majd döntést a tagállamok küldöttjeiből álló bizottság - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden az MTI-vel.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
